Ez a The Club Törökbálint belsőépítészeti koncepciója 

Egy pillérvázas, ipari csarnokból karakteres, prémium közösségi teret létrehozni nem formai feladat, hanem gondolkodásmód kérdése. A The Club Törökbálint projekt pontosan ezt mutatja meg. Hogyan lehet egy alapvetően rideg építészeti struktúrát emberléptékűvé, használhatóvá és élményszerűvé alakítani.

A projekt belsőépítészeti koncepcióját Horváth Tamás építész tervező és László Péter belsőépítész tervező jegyzi. A tér komplexitását jól mutatja, hogy sportfunkciók, közösségi zónák és vendéglátás egyetlen rendszeren belül jelennek meg, mégis egységes élményt adnak.

A projekt szakmai elismerést is kapott, Az Év Irodája versenyen az Év Közösségi Tere címmel díjazták.

A megvalósítás során a Coninvest bútorüzletága is részt vett a projektben, a belsőépítészekkel szoros együttműködésben. A bútorok szállítása és kivitelezése során a cél az volt, hogy a berendezés pontosan illeszkedjen a koncepcióhoz, és ne csak vizuálisan, hanem használatban is támogassa a tér működését. Külön öröm számunkra, hogy egy ilyen komplex és gondosan végiggondolt projektben dolgozhattunk együtt a tervezőcsapattal.

Az alábbiakban a tervezők válaszain keresztül mutatjuk be a projekt gondolkodását és részleteit.

Mi volt a projekt legnagyobb kihívása, és hogyan sikerült ezt belsőépítészeti eszközökkel megoldani? 

A legnagyobb kihívást maga az eredeti építészeti adottság jelentette: egy ipari jellegű, pillérvázas, szendvicspaneles csarnoképületet kellett belsőépítészeti eszközökkel felöltöztetnünk és humanizálnunk. A feladat az volt, hogy a csarnok rideg karakterét elrejtve egy elegáns, manhattani bárok hangulatát idéző atmoszférát hozzunk létre, és ezt zökkenőmentesen ötvözzük a sportterek dinamikus, mozgalmas világával.

Milyen funkcionális vagy műszaki elvárások határozták meg leginkább a tervezési folyamatot?

A tervezést leginkább a térszervezés komplexitása határozta meg. Számos, merőben eltérő funkciót és belsőépítészeti arculatot – sporttereket, tágas közlekedőket, vizesblokkokat, bár-kávézót, tárgyalót és egy kisebb éttermet – kellett integrálnunk egyetlen épületen belül. A cél az volt, hogy ezek a különböző zónák ne essenek szét, hanem egy finoman átható, egységes stílus vizuálisan összefogja az egész projektet.

Milyen színvilágot és stílust választottatok, és mi indokolta ezt a döntést?

A végleges koncepció egy rendkívül alapos, kísérletező folyamat eredménye. Rengeteg szín- és anyagkompozíciót teszteltünk, mire megtaláltuk a tökéletes egyensúlyt. Számunkra ez a projekt részben az iterációk, a sokszínű változatok megjelenítése és az elmélyült közös ötletelés miatt marad igazán emlékezetes. A kiválasztott paletta egyszerre közvetít prémium minőséget és biztosít megfelelő hátteret a sportos funkcióknak.

Mely anyaghasználati vagy térszervezési megoldásokra vagytok a legbüszkébbek ebben a projektben?

Arra vagyunk a legbüszkébbek, ahogyan a kereskedelmi forgalomban is elérhető, sztenderd anyagok kreatív használatával sikerült egyedülálló, magas minőségű térélményt teremtenünk. Különösen izgalmas volt az eltérő stílusú funkciók finomhangolása. A sporttér például önmagában négy különböző falsíkrétegből épül fel, négy eltérő színnel és díszítőelemmel operál. A végeredmény mégis egy abszolút homogén, letisztult térré állt össze.

Mi volt a legjobb vagy leginnovatívabb ötlet a projekt során, ami igazán megkülönbözteti ezt a belső teret?

Egyértelműen a kávézó és recepció komplex tere. A sűrű gépészeti hálózat miatt itt elengedhetetlen volt az álmennyezet, ugyanakkor el akartuk kerülni, hogy a belmagasság csökkentése nyomasztóvá tegye a fogadóteret. Ezt egy áttört álmennyezeti struktúrával oldottuk meg, amely elegánsan takar, mégis szellős és térnövelő hatású. Ez a zóna a ház igazi origója: egyszerre fogadótér, recepció, kávézó, bár, miközben magában foglal egy padel-sportboltot, egy könyvtárjellegű falat, asztalokat a beszélgetésekhez, és kapcsolódik az öltözőkhöz is. Ráadásul a mobilis berendezésnek köszönhetően a tér alkalmas nagyobb rendezvények befogadására is. Ennyi funkciót egyetlen, az érkezőket meghökkentően látványos dizájnnal fogadó térbe sűríteni komoly, de nagyon hálás innovációs feladat volt.

Volt-e olyan megoldás, ami a kivitelezés során különösen jól vizsgázott a mindennapi használatban?

Itt elsősorban a tervezési módszertanunk vizsgázott kiválóan. A rendkívül alaposan előkészített tervek, a virtuális valóság (VR), a 3D animációk és az interaktív modellek használata felbecsülhetetlen értékű volt. Egy ilyen komplexitású, sok variációt igénylő projektnél a kivitelezés szakaszában már idő- és költségigényes a változtatás. A precíz vizualizációnak köszönhetően azonban a megvalósítás gördülékenyen és meglepetések nélkül zajlott.

Mit gondoltok, miben ad többet ez a belső tér a felhasználóknak, mint egy átlagos megoldás?

A klubtagok visszajelzései alapján sikerült egy megfoghatatlan, különleges aurát teremtenünk – és pontosan ez volt a célunk. Azt akartuk, hogy a szabadidő eltöltése itt egy sokoldalú, prémium élmény legyen. A látogatók tágas, szellős, tiszta terekben sportolhatnak, minőségi zenei aláfestés és a faliképek adta játékos vizualitás mellett. Az élmény nem ér véget az edzéssel: a kávézó és az étterem kényelmes közösségi teret biztosít, de ha valaki egy fontos üzleti megbeszéléshez keres helyszínt, a bérelhető tárgyaló arra is tökéletes alternatívát nyújt. Az épület a kültéri programokkal kiegészülve egy valódi életmód-központtá vált.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnotok, mi a projekt belsőépítészeti esszenciája?

Egy olyan funkcionális közösségi tér megalkotása volt a célunk, amely egyszerű anyagok intelligens és kreatív használatával képes egyedülálló, építészetileg és belsőépítészetileg is kiemelkedő értéket képviselni.

Horváth Tamás, a projekt építész tervezője és László Péter, a projekt belsőépítész tervezője és felelős műszaki ellenőre

További információ: www.epitace.com